Március 21-én ünnepeltük az ENSZ által 2012-ben hivatalossá nyilvánított Erdők Világnapját.
Manapság, amikor világjárvány az egész emberiséget otthonaikba zárja, még erősebb vágyat érzünk a természet, az erdők, az állatvilág autentikus univerzuma iránt. De vajon tudjuk-e, hová megyünk, amikor megindulunk a Rám-szakadék, a Vadálló-kövek, vagy épp a Mogyoró-hegy felé a látszólag nekünk, turistáknak kialakított erdei ösvényeken, utakon?
A Pilisi Parkerdő az elmúlt idestova több mint egy év tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a jelentősen megnövekedett erdei turistaforgalom dacára számarányosan kifejezetten javuló tendenciát mutat az erdei hulladékgyarapodás. Röviden: hiába vagyunk többen, kevesebbet szemetelünk. Ez nagyon jó hír, ugyanakkor az is tény, hogy van még hová fejlődnie a robbanásszerűen gyarapodott turizmusnak, hiszen míg a tapasztalt erdőjárók jól tudják, hogy csupán vendégek abban a világban, ahová levegőzni, sportolni, pihenni, rekreálódni jöttek, a tömeges emberi jelenlét komoly terhelést jelent az erdőlakó növények és állatok számára. Dr. Csépányi Péter a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese így fogalmaz:
„Nem ismerheti mindenki az erdőt, nem láthatja át az erdei ökoszisztéma működésének komplex folyamatát, ami a szeme előtt, szinte észrevétlenül zajlik. De ilyen jellegű szakismeret nélkül is tisztelhetjük az erdőt, mert a tisztelet biztosítani fogja, hogy sem tudatosan, sem önszántunkon kívül ne tegyünk kárt az erdőben. A tisztelet tehet bennünket az erdő szívesen látott, jó vendégeivé .”
Nagyon szeretnénk mi is levonni később azt a konzekvenciát, hogy a pandémia hatására erdeinkben egyre jelentősebbé váló emberi jelenlét majd komoly arányban segíti elő a kiszabadulni vágyó turistából tudatos erdőjáróvá válás folyamatát. Mert tanulnunk kell az erdőt, meg kell ismerjük annak írott és íratlan etikáját, s egymást is, környezetünket is tisztelnünk kell ahhoz, hogy valóban pluszt tudjon adni számunkra a barangolás erdeink mélyén.
Forrás: www.parkerdo.hu