webkamera

Magyar Szent Korona installáció

Szeptember 21-éig tekinthető meg a magyar Szent Korona installáció Visegrádon a városi nagyparkban

Több éven keresztül egy nagysikerű gyermekfoglalkozás, a koronamodellezés során meglepődve tapasztaltam, hogy a kartonból való korona festegetése, modellezése a felnőtteknek is milyen nagy élmény. 2018 tavaszán megszületett az ötletem, hogy egy felnőtteknek is érdekes, figyelemfelkeltő, ismerethordozó építmény szülessen.

Egy olyan alkotás, ami felnagyított mása a magyar Szent Koronának, hatásában egyedi élményt nyújtva. Így végső formájában a váz egy alumínium szerkezet, áttetsző polikarbonát (plexi) idomokkal, felépítménnyel. A felső része a koronát mintázza, annak zománcképei színes üvegablakként működnek. A beérkező fény átsüt a zománcképeken, felfokozott élményt produkálva. A szerkezet kör formája egy szentélyt idéz meg.

Az építmény falai műanyagból készültek, belső felületein információs anyag található a zománcképeken szereplő szentekről, a Korona általános története.

A külső falakon a Koronával megkoronázott királyok névsora, portréik. Ugyanitt látható a támogatók logói, neve. Ez a Korona nagyított mása, az eredeti fotókat, méreteket fölhasználva készült.

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavatókoronája. A beavatókorona jelentése, hogy csak egyszer használták-kizárólagosan csak uralkodó koronázásakor. A magyar államiság egyik jelképe, a kereszténység szakrális tárgyává is vált, amely végigkísérte a magyar történelmet.

A történelmi hagyomány szerint I. István király 1038. augusztus 15-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

A korona aranyból készült, rekeszzománc képekkel és igazgyöngyökkel, drágakövekkel van díszítve. A korona felső részét filigrán díszíti, a pántok szélén igazgyöngy és almandin ékkövek sorakoznak váltakozva, foglalatban.

Két alkotórészből áll:

Keresztpánt (alatta állva látható, vagy kívülről is.). 8 apostolkép (felső négyes: Péter, Pál, Jakab, János; alsó négyes: András, Fülöp, Tamás, Bertalan) feliratuk latin nyelvű.

Abroncs (az alsó körbefutó abroncs) A két oldalon (a bejárat bal és jobb oldalán) Szent György és Szent Demeter, a harcos szentek képei következnek lándzsával. Majd Szent Damján és Szent Kozma, az orvosszentek következnek. Az abroncs hátulján, Dukász Mihály alatt, vele háromszöget alkotva Konstantin társcsászár, Dukász Mihály fia és trónörököse valamint I. Géza magyar király (1074–1077) képei következnek.
Az abroncson a zománcképek között nyolc négyszögletű lemezen egy-egy nagyobb kő helyezkedik el. A koronán lévő ékkövek nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok és ametisztek. Emellett igazgyöngyök füzérei veszik körül a korona alsó pántját. Az egyes lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. Az abroncson nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették, a zománcképek a lemezek belső mélyedésébe illeszkednek és nem a teljes felületüket borítják.

A magyar Szent Korona minden tekintetben egyedülálló alkotásnak tekinthető. A Szent Koronán jelenleg 27, zománctechnikával készült alkotórész található. A zománcképek jelentőségét növeli, hogy ilyen mennyiségben és színvonalon megalkotott művet a középkorból nem ismerünk.

Bízom benne, hogy az igaz magyar Szent Korona összetart minket.

Ezért született figyelemfelkeltés céllal Székelyudvarhelyen, öröm, hogy eddig a 11 magyarországi településen közel százezren tekintették meg. Nagy megtiszteltetés, hogy az Úrnak 2020. esztendejében augusztus 20-án az alkotásom Visegrádon kerül bemutatásra.

Elekes Gyula

(A fotót készítette: Papp Lajos)