webkamera

360 VR

Gallery

Galéria

Túl a celluloidon

A visegrádi Duna Mozi

Az utcán talán csak elsétálunk az öreg, otrombaságában is észrevétlen épület mellett. Kissé mintha elnézést is kérne tőlünk, ha véletlenül mégis feltűnik. Pedig igazi csodát rejt odabent…

A mozi a legtöbb ember számára ma egyet jelent a három plusz kettő dimenziós élménnyel, a kétliteres kóláspohárral, a hungarocellként aláhulló popcorn-hulladékkal, a pláza-környezettel, és legfőképpen az intenzív kétbitességben kiteljesedő akciójelenetekben. Vannak azonban, akik másért keresik fel azt az intézményt, amelynek neve nem véletlenül volt egykor filmszínház, még ha ez a kifejezés legalább annyira dohosnak hat napjainkban, mint állítólag a Hammond orgona…
Vannak tehát, akik még mindig a katarzist, a művészi élményt keresik a moziban. Ők azok, akik egyszerűen képtelenek egy jó film után átbeszéletlenül hagyni az élményt. És ők azok, akik szerelemből látogatnak hasonló helyeket, mint a visegrádi Duna Mozi.
A 2010-es évek közepétől Visegrád mozija is tagja lett az Art-Mozi Egyesületnek, s a technikai fejlődés mellett tovább mélyült az intézmény kapcsolata a mozivilág művészi arcával, s ha ugyan érhető okokból nem várhatjuk el, hogy művészfilmszínházzá avanzsáljon egy kisvárosi mozi, nem lehet nem észrevenni, hogy a műsorkínálatban hétről hétre jelennek meg közel sem a mainstream-nek készült filmalkotások, szerte a világból.