webkamera

360 VR

Gallery

Galéria

Nap mint nap megelevenedik a történelem

Salamon-torony

A Fellegvárhoz hasonlóan lélegzetelállító látványt nyújtó (melyhez a Duna nem kevésbé hatásos hátteret szolgáltat) Salamon-torony számos esküvői ceremónia színhelye napjainkban is, illetve a hozzá kapcsolódó tornapályán kerülnek rendszeres megrendezésre a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának középkori lovagi torna bemutatói.

A Salamon-torony tavasztól-őszig Visegrád egyik legaktívabb látványossága, ahol egy-egy lovagi tornát, egy-egy dobos díszmenetet a hét szinte bármely napján láthatsz. 

A Salamon-toronynak, Visegrád egyik szimbólumának legnagyobb rejtélye éppen közszájon forgó, megtévesztő elnevezése. Salamon király ugyanis semmiképpen sem raboskodhatott a Fellegvár lakótornyában (amit ma, engedve a hagyománynak, mi is Salamon-toronynak hívunk), hiszen Salamon a XI. században volt foglya Visegrádon László királynak, a kettős várrendszer elkészültéről azonban csak 1256-ban ad hírt az első, hivatalos oklevél IV. Béla uralkodásának korából. 

Akkor van „igazunk” tehát, ha a XIII. század közepén, a Fellegvárral egy időben, annak szerves elemeként épült várrészt visegrádi alsó várnak, vagy lakótoronynak nevezzük.


A visegrádi alsó vár, melyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi magyar uralkodó folyamatosan korszerűsített, alapvetően három feladatot látott el mindvégig: katonai célokat szolgáló erődítmény, ispáni lakóhely, valamint királyi szálláshely volt. Erődítésfalai mögött berendezkedve a Budát és Esztergomot, e két rendkívüli fontosságú várost összekötő országutat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is precízen ellenőrizhették innen.


A Salamon-torony állandó kiállításai:

  • A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
  • Visegrád története az őskortól a XX. századig

Nyitva tartás

2023. április 29 - Szeptember 30.
Hétfő-Kedd: ZÁRVA (kivéve ünnepnapokon)
Szerda-Vasárnap: 09:00 - 17:00

Belépődíjak

Felnőtt: 900 Ft
Kedvezményes: 450 Ft (6-26 év között, 62-70 év között, legalább két 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó (maximum 2 fő)
Ingyenes: 6 év alatt és 70 év fölött

Augusztus 20-án a nemzeti ünnepre való tekintettel a Salamon-torony kiállításainak megtekintése mindenki számára ingyenes.


Elérhetőségek:

2025 Visegrád, Salamontorony utca, Tel.: +36 26 597 010, E-mail: info@visegradmuzeum.hu

Weboldal: visegradmuzeum.hu


Fénylik, mint Salamon töke – Hogy is van ez?

A magyar történelem tele van legendákkal, melyek a későbbi korok emberének fejében sokszor úgy köszönnek vissza, mint tények, s egy-egy oklevél bizonyító ereje nem kap sokkal több teret, mint az olyan legendák és történetek, minthogy Mátyás király gyakran álruhában járta az országot. Előbbire ott a bizonyíték a levéltárakban, utóbbi azonban, ha valóságalapját kizárni nem is lehet, mégsem több mint az évszázadok során egymásra épült elbeszélések és mesék egy letűnt, fényes korra való visszaemlékezéssel összeolvadó hagyománya. Salamon tökével is ez a helyzet.

A koronáért folytatott belviszályok idején, amikor Géza és László, I. András király unokaöccsei a király fiával, Salamonnal harcoltak a trónért, s a mogyoródi csatában (1074.) végül legyőzték őt, később a békeegyezmény ellenére Salamon mégis fogságba került.
Visegrádon ekkoriban csupán egyetlen épület szolgálhatott a magas rangú Salamon börtönéül, mégpedig a Szent István uralkodása alatt a római kori alapokra épített ispáni vár (a mai Sibrik-domb romjai tanúskodnak ezekről az időkről).

„A mai Salamon-toronyban tehát egész biztosan nem raboskodhatott Salamon. „

Az egyik legnépszerűbb legenda úgy tartja, hogy Salamon fogva tartása idején a vár (tehát az egykori ispáni vár) ablakait esténként biztonsági okokból töklámpásokkal világították meg, melyek messziről is jól látható fénye komoly segítséget, tájékozódási pontot jelentett a dunai hajósok számára, s a „fénylik, mint a Salamon töke” szólás a hajósoktól ered.
Az igazságra valószínűleg sosem derül fény...

Tudtad?

A 31 méter magas Salamon-torony falai több helyen elérik a 8 méteres falvastagságot is, így az épületet – bár valamennyi helyiségében hatalmas cserépkályhák álltak egykor – hatékonyan felfűteni lehetetlen volt.
A korszakban a Salamon-toronyhoz hasonló lakóépítmények adottságai miatt volt szinte velejárója a magas rangú udvari tisztségnek a köszvény. Ma már mindennek emlékét szerencsére csak az enyhülést adó, kellemes hűvös őrzi, melynek áldását a forró nyári napokon érezhetjük, ha belépünk a torony hatalmas kapuján.