Van egy remek tippünk, ha esetleg valami olyasmit keresel, ami nem csak egyszerűen túlmutat a légkondin…
Korunk nyarai már közel sem olyanok, mint az akár csak egy évtizeddel korábbiak, amikor még volt olyan, hogy „negyed óra kockázatmentes napozás”, vagy városiak esetében légkondicionáló nélkül épp ésszel átvészelhető július a harmadik emelettől felfelé. 2020-ra már egész biztosan valami másra kell berendezkedjünk. A technika szabadalmai helyett most valami egészen ősi módszerről lesz szó, nevesen az erdőmélyi időzésről. Nemességében egyszerű. Egyszerűségében nemes…
Irány a Füvészkert
Mi itt Visegrádon (és ezt most le is kopogjuk az asztal lapján, alulról, gondosan) hála az égnek bővelkedünk a kánikula előli menekülési opciókban, azonban még a helyiek sem tudják a legtöbben, hogy az elérhető közelségben fekvő erdei területek közül a legbiztosabb és leghűvöseb menedék bizony az Ördögmalom-vízeséstől nem messze, a patak túloldalán nyíló Bertényi Miklós Füvészkert.
Az 1960-as évek óta folyamatosan gazdagított terület organikus múltja sokkal korábbi időkre nyúlik vissza. A Füvészkert területén található legidősebb fa, gyönyörű öreg kocsánytalan tölgyünk a szerényebb becslések szerint is 350(!) éves.
Az Eőry Gyula, Bertényi Miklós és Varga Gábor emberfeletti munkáját dicsérő arborétum – talán egyikük sem sértődne meg, ha azt mondanánk, életmű – Budapesttől mindössze 40-45 perc autóútra található, s olyan jelentős hőmérsékletkülönbséget is tapasztalhat a nagy melegben errefelé látogató szerencsés utazó, hogy az sem árt, ha az odakinti 30 fok ellenére azért egy vékony pulóvert is becsomagol magának az elemózsia mellé…