A Duna bal partjára érkező látogatók könnyűszerrel átkelhetnek a folyón a nagymarosi révvel, autóval és gyalogosan egyaránt. A folyó közepén szelve a habokat (ahol a nyári nagy melegben jólesik a hűsítő szellő) egyre élesebben rajzolódik ki a Várhegy tetején magasodó Fellegvár, s a hegy lábánál a Salamon-torony. Mi azonban utunkat ezúttal az erdő felé vesszük.
A révállomástól felsétálva a 11-es úthoz, átkelve már látni is a katolikus templomot, s így, a plébániatemplom felé közelítve a Rév utcán, bal kéz felől gyorsan eljutunk a Kovács-Kert Étteremhez.
Kiváló helyszín remek kis kiülős kerttel, ahol választhatunk valami könnyed, nyári falatot, ihatunk egy kávét, egy teát, s indulhatunk is tovább sétánkra, melynek során a templom mellett enyhén jobbra elhaladva kijutunk pár perc alatt az Áprily-parkhoz.
A híres költőnk emlékét őrző parkot elhagyva, a Nagy Lajos utcán indulva tovább egyre közelebb jutunk a Pilis képzeletbeli kapujához, közben, immáron a Mátyás király utcán andalogva felbukkan baloldalt, a hegyoldalban Visegrád régi pincesora, ahol annak idején annyiféle bor nemesedett a pincékben, hogy aztán hajóval a Dunán távoli vidékekre is eljusson a dunakanyari svábság egyik legfontosabb kereskedelmi terméke.
Nem sokkal később a temetőt is elhagyva egyre szűkebbé válik a Mátyás király utca, jobb oldalt az Apátkúti-patakkal, a másik oldalon pedig a Panorámaút első métereivel a fák mögött. Innen aztán, az utca végére érve elérkeztünk az erdőszélre, amit bár tábla is jelez, eltéveszteni lehetetlen.
Kényelmes 10 perces sétát követően, elhaladva a híres Ördögmalom-vízesés mellett, megérkezünk az Ördögmalomhoz címzett erdei étteremhez, mely egyben a Bertényi Miklós Füvészkert bejárata is.
Az étterem elsősorban nagyszerű pisztrángételeiről híres; a halak a közeli pisztrángos tavakban nevelkednek. Szép hosszú sétánk végére érve jól esik egy sült pisztráng salátaágyon, zöldfűszeres öntettel, mellé egy pohár finom fehérbor…
